Hello kedves olvasó! :) A Fogyi naplóban őszintén fogok írni a "fogyókúra" - alias életmódváltás - előzményeiről, folyamatáról, az ahhoz kapcsolódó érzésekről. Ajánlom azoknak, akik most vágnak bele, és szükségük van egy kis löketre, vagy éppen benne vannak a sűrűjében, és szeretnének 1-2 ötlettel gazdagodni, esetleg simán csak megnyugodni, hogy nem csupán nekik megy olyan nehezen a mindenhol erősen propagandált és már-már kötelező "fogyókúra".

 

Ez a fogyókúra dolog minden nő életében legalább egyszer előjön. Biztosan te is tapasztaltad már, hogy a tested változása nem éppen pozitív irányba esik. Ekkor mindig következik egy pánikszerű diéta, aminek a módszere : Maximum annyit enni, mint egy muslica. 
A tapasztalt diétázóknak gondolom nem mondok újat ezzel, de sajnos ez sosem hoz megoldást, hiszen a szervezetben bekapcsol egy riasztó, ezáltal automatikusan tárolni kezd, az ember 1 hét után kiéhezik, ami ahhoz vezet, hogy a szomszéd hűtőjét is kifosztja-->intenzívebb súlygyarapodás. 
A mai bejegyzésben a fázisokat szeretném bemutatni, hogy min megy keresztül az ember, míg eljut a tudatos táplálkozásig. 

 

1.A pánik

Mindenkinek van az életében egy szakasz, amikor kicsit felszed magára. Ennek okozója lehet egy terhesség, betegség, új munka, túl sok stressz, és még sorolhatnám. Aztán hirtelen beüt a krakk. Meglátjuk magunkat a tükörben, feltűnik, hogy a ruháink egyre szűkebbek,és már nem foghatjuk rá arra, hogy összement a mosásban. Persze olyan is akad, aki észleli a hízás folyamatát, egyre kényelmetlenebbül érzi magát a testében, végül eljut arra a pontra, hogy képtelen eltekinteni ettől a változástól. Egy biztos, amikor megszólal a vészcsengő, mint az őrült hangyák a bolyban, kétségbeesetten keressük a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb megoldást. 
De vajon mi legyen az?

 

2. Kuruzslás, netes csodák, égi megváltás

Nézz a lelkedbe, és mondd azt, hogy te nem ültél a monitor előtt ( talán egy könyv felett), és mint az őrült, olvastad, sőt már magoltad a "jobbnál-jobb" trükköket, kerested a mindent megváltoztató krémeket, bogyókat, sprayket, löttyöket, amik legkésőbb az elkövetkezendő 1-2 hétben látványos eredményt hoznak. Ügye hogy nem mondhatod ezt el magadról?? Ne aggódj, én se.
A női magazinok online felülete előszeretettel löki neked a baromságot arról, hogyha minden reggel megiszol egy pohár citromos vizet, vagy több folyadékot viszel be, máris meg vannak oldva a problémák.  Ezekben persze van valamennyi hasznos információ, mert valóban jót tesz egy kis citromos víz, amellett, hogy legalább heti 3x elmész edzeni és felállítasz magadnak egy megfelelő, egészséges és diétás étrendet. A másik tézisem az, hogy lehagytak belőle egy-egy szót. Tehát így nézne ki tulajdonképpen a szöveg: Ha minden nap csak citromos vizet iszol..... Ha a napi beviteled 80%-a folyadék....
Igen, így már elhiszem, hogy lefogyhatok. Ja bocsi, nem is, inkább EL!fogyhatok. Én meg már megint jól felhúztam magam elmélkedés közben, és eltértem a tárgytól. Elnézést, esküszöm tapaszt teszek a....mire is? Kezemre? Egy másik bejegyzésben hagyok majd helyet az önálló véleményeknek is.

3. Az elhatározás

Amint megtaláltuk a teljesen idióta és felesleges módszert, azzal a lendülettel bele is vágunk. Az első pár nap egészen jól megy, sikerül kihúzni a napot pár szem almával, magocskával, uborkaszelettel. Azt el kell mondanom, hogy ilyenkor a 24 óra legalább 72-nek tűnik, hisz egyre éhesebbek, feszültebbek vagyunk, és egyetlen dolgon jár az eszünk. A kaján. Bizony. Ha az agyunk szemétsége kevés len
ne, egyértelmű, hogy az összes reklámba belefutunk, ahol a kedvenc nápolyinkat, csokinkat, chipseinket mutogatják. Most tűnik fel neked igazán, hogy a kollégáid, barátaid, osztálytársaid mit is esznek nap mint nap, mivel pusztán egy zacskó csörgésétől beindul a nyál kiválasztása plusz a gyomrod is automatikusan emészteni akar, viszont te csak annyit tudsz tenni, hogy lemondóan sóhajtasz, és visszafordulsz a répádhoz, amit reggel olyan nagy büszkeséggel csomagoltál be magadnak. 

4. Kiborulás és csalódottság

Ha igazán kemény vagy, egy hetet is lenyomsz így, talán másfelet. Ahogy írtam, a szervezet kiéhezik, ezért más sem jár a fejedben, csak az, hogy minél előbb a lehető legtöbbet egyél. Bár nem így tervezted, az utad rögtön az elő gyorsétterembe vezet, ahol pusztán az illatoktól megfordul veled a világ, máris vidáman úszkálsz a muffinok, piték, szószok, hamburgerek tengerében. 
Miután oly vidáman bevacsoráztál, és nem nyomja el az agyad hangjait az éhség, rájössz, hogy mekkora baromságot csináltál, a sírás fojtogat, gyengének érzed magad, kudarcként éled meg az evést. Szomorúan kiballagsz, már nem is tűnik az egész csillámporos tengernek, inkább egy mocsaras vidéknek, ami berántott magába, és lehúzott a mélybe. 
A 3. és 4. (vagyis jelenlegi) pont még sokszor váltogatja egymást. Önbizalom előbukik aztán el, előbukik majd újra el. Ennek a vége sosem pozitív, hisz a folyamatos sikertelenség kiborít, majd feladod a harcot. De mi van akkor ha nem? (Remélem egyik olvasómra sem jellemző, hogy feladja!! Tudjátok, a profik menet közben többször buktak el, mint ahányszor a kezdő megpróbálja. ) Nos, az 5. pontból kiderül.

 

 

 

 

5. A megvilágosodás 

Te már az 5. pontban vagy? Gratulálok! Először is ahhoz, hogy túlélted az előző 4 pontot, másodszor pedig ahhoz, hogy igazán kitartó vagy, és beláttad, hogy az eredményhez két dolog kell: kemény munka és idő.
Na de lássuk mit is takar a megvilágosodás. 
Nekem évekbe telt, mire megtaláltam az egyensúlyt. Bár fiatal vagyok, kanyargós, nehéz utak vezettek el idáig, ahol most tartok. Igazából még mindig van hova fejlődni, de tudom, hogy napról-napra jobbá válok benne. Az 5. pont már a belsődről szól. Arról, hogy mennyire vagy türelmes, kitartó, elszánt. Fontos, hogy bármi adódik, szeresd magad, szeresd az utat, amit bejársz, tiszteld a tested, a lelked, mert teszel valamit. Nem baj, ha néha csalsz, megszegsz 1-2 szabályt, hisz ez is kell, különben belefásulsz.  Akik elérték ezt a fázist, tudják, ez nem egy kúra, vagy pánikszerű cselekvés, hanem egy életmód, amitől jobban érzik magukat, a sikertől nő az önbizalom, az önbizalomtól nő a siker. Egy pozitív ördögi kör (nevezzük akkor angyalinak), ettől haladnak előre.
A sikeres ember bejárta azt az utat, ami kezdőként előtted áll. Ő is kikészült az első edzésektől, bizonyos dolgok megvonásától, százszor akarta feladni - mégse tette -, félt a véleményektől, hogy kinézik a konditeremben (vagy bárhol máshol sport közben), nevetségesnek tartják. Igen, én is esetlen voltam az elején. Azt se tudtam mit csináljak, mégis magabiztosnak akartam tűnni, ezért amit nem tudtam, meg se próbáltam. Sosem szégyen a segítségkérés. Fontos, hogy te, aki még nincs az ötödik pontban, tudd, hogy akit profinak látsz, ugyanolyan volt, mint te most. Kicsit esetlen, kevés önbizalommal, félt, de átlépte a korlátait, megcsinálta! Felejtsd el, hogy nem megy, azonnal ki kell verned  fejedből! Szép lassan kezdj hozzá, hidd el, érezni fogod, hogy mi jó neked és mi nem. Csak ne add fel soha!

 

 

 

Köszönöm, hogy elolvastad. :)
Ha a betekintőbe nem néztél bele, elárulom, hogy egy gimnazista lány vagyok. A korom ellenére van már egy adag tapasztalatom a témában, ha érdekel, hogy miért, szeretnél beszélgetni, írj e-mailt, nagyon szívesen fogadok bármilyen jellegű kérdést, segítek, vagy csak meghallgatlak. Ahova írhatsz: pixyke.w@gmail.com

 

Megosztás a facebookon